Az első svéd midsommarunk

A nyári napfordulót, vagyis a Szent Iván éji álmot 🙂 itt Midsommarként ünnepeljük. Svédországban az úgynevezett Midsommarafton mindig pénteki napon van (aznap nincs munka), június 19-26. közé eső pénteken, a rákövetkező szombat pedig a Midsommardagen.
Szerencsére Jonas baráti köre összehozott egy midsommarpartit, ahova mi is meghívást kaptunk, és így megtapasztalhattuk, milyen az igazi vidéki ünneplés.
Dél körül indultunk a Stora Varholmen nevű szigetre (a Göteborg melletti szigetvilág egyik kis szigete), ahova csak vízen lehet eljutni. Robert, a házigazda jött értünk a kis motoroscsónakjával.

Nagyjából mi voltunk az első érkezők, de Robert barátnője és családja már ott volt, és délután 3-ra már mindenki megérkezett. Szét volt osztva, hogy ki mit hoz az ünnepi asztalra, és persze alkoholról mindenki maga gondoskodott.
A fő ételek:
– kapros vízben főtt krumpli, tejföl
– romsås (majonézes-tejfölös-hagymás-ikrás szósz)
– főtt tojás
– metélőhagyma, lilahagyma
– knäckebröd, kenyér vajjal
– különféle szószban pácolt heringek (nagyon finom volt)
– húsgolyó
– desszert: eper, fagyi, tejszín, tejszínes-rebarbarás-epres torta
– kávé

Mindezek elfogyasztása közben snapszdalok éneklése és a snapszok bedöntése. 😀 Körülbelül 15-en voltunk, a kertben ettünk, és – bár kivételesen nem esett az eső és meleg is volt (a tipikus midsommari időjárás: zuhogó eső 6-7 fokkal) – felállítottak egy sátrat az asztal köré.
Délután 5 felé kezdtünk enni, én annyira teli voltam, hogy a kávé ellenére majdnem elaludtam ülve. 🙂
A bátrabbak fürödtek egyet evés után a 15-16 fokos vízben, aztán kitaláltuk, hogy menjünk fel megnézni a kilátást a sziget legmagasabb pontjára. Az a mozgás nagyon jót tett (bár teli hassal néha nehéz volt sziklát mászni). A merészebbek és élénkebbek – köztük én is – lementek a smugglargångent (csempészút) felfedezni. Állítólag régen ott rejtettek el, illetve csempésztek ágyúkat, amit nehéz elképzelni, mert én először elgondolkodtam, hogy egyáltalán nekiinduljak-e, mivel “lapjára fordítva” épp befértem, és nem szeretem az ilyen korlátozott mozgásteret, de mivel nálam vállasabbak is elindultak, ezért kipróbáltam. Jó élmény volt, még akkor is, ha a fehér ruhám a nyálkás, algás faltól kicsit zöldre váltott. 🙂

A kis kirándulás után visszatértünk a házikóhoz, ahol iszogattunk kicsit, felállítottuk a sátrunkat Lőrinccel, aztán elindultunk a közösségi ház felé, ahol tombola és parti lett volna. Az egyikhez túl későn, a másikhoz túl korán érkeztünk, úgyhogy végül mindenki visszatért a házikóhoz (kb. 11 óra volt már), és kezdődött a 2. felvonása az evésnek: mindenki grillezte az általa hozott elemózsiát.

A buli, vagyis beszélgetés, evés-ivás kb. fél 2-ig tartott, akkor a társaság egyik része visszament csónakkal a szárazföldre, mi pedig lassan elkezdtünk szállingózni a hálózsákjaink felé.
Tök jót aludtunk a sátrunkban (nekem most szereztünk be egy hálózsákot, még párnára szükség lesz 😛 ). Másnap reggel a maradékok grillezése és kis napozás után mi is hazajöttünk, és örültünk, hogy még van 2 napunk a hétvégéből.

Annak ellenére, hogy nem volt eső és nem buliztunk a midsommarstång (=májusfaszerűség) körül, szerintem egy igazi svéd tapasztalat volt ez is.

Minden vélemény számít!