Hétvégi ‘#picsör’-ök

Pénteken előre megfontolt szándékkal betértünk egy Systembolagetbe. Előtte Lőrinc már egy lightos sört megivott a #beerfriday keretein belül az irodában, ahova én is csatlakoztam fél órára és egy kávéra, mert bent jártam a belvárosban. Megsimerkedtem néhány kollégájával, és próbáltam arcokat kapcsolni az eddigi munkatársas történetekhez.

Szóval vettünk néhány kézműves sört A BOLTBAN:

Volt egy New York lager is, meg egy dán származású, ami állítólag a legeslegrosszabb sör itt (még nem kóstoltuk), de egy jegesmedve volt a dobozon, úgyhogy egy esélyt mindenképp kellett adni neki.
Hazafelé a buszon azon kuncogtunk, hogy nem csak a mi táskánkban koccantak az üvegek egy-egy nagyobb kanyarnál. 🙂
Vettünk egy proseccót is, de a hozzá fűződő sztorit majd jövő héten mesélem el.

Szombaton folytatódott a kézműves sörök felfedezése.
Délután 5-re volt megbeszélve Kalléékkal a találkozó a Flying Barrel nevű helyen, ami egy másik ismerős, Oscar grill- és sörbárja. Ettünk burgert: az enyémben a pogácsa szójából volt, de nem annyira jó fűszerezéssel, Lőrinc pedig a pulled porkost (=húzott disznósat 🙂 ) próbálta ki, ő nagyon elégedett volt vele. 🙂

Elsőre a ház legújabb söreit teszteltük: Lőrinc az arany változatot, én a barnát, ezek nagyon finomak voltak.
Ezután Oscar hozott néhány üveg kóstolót, amiket mindig szétosztott köztünk, így mindenki szert tehetett újabb ízélményekre, mint például görögdinnye és ananász, és eldönthette, hogy ezekből kér-e a továbbiakban. Mi Lőrinccel inkább másfajta különlegességeket kóstoltunk: Olaszországból és Svédországból, amiket elfeleztünk, tekintve a magas alkoholtartalmat (8-10%).
A hangulat egyre jobb lett, közben további ismerősök érkeztek, akik közül az egyik a nemzetközi Gin&Tonic Day alkalmából nem sörrel koccintott. A Gin&Tonicot átgondolva Oscar újabb és újabb koktélokkal állt elő – amiket általában Kallénak készített, de mi is belekóstoltunk -: volt egy savanyú uborkás (a burgerhez is ezt adták), amibe nemcsak az uborka, hanem a lé is elég dominánsan belekerült. Szerintem szörnyű volt, úgyhogy mi maradtunk a söreinknél. 🙂
Mindeközben felreppent néhány szóvicc is, és Kalle fejéből kipattant a legújabb zseniális hashtag: a #picsör, ami a sörödről vagy a söröddel a kezedben rólad készült kép angol-magyar szójátéka…egy svéd által feltalálva (mivel mi az Instagramon nem találtunk ilyen nevű létező hashtaget, így odaítéltük Kallénak a védjegyet). 😀 🙂

Kaptam még egy felgyújtott Baileys+Cointreu+Kahlua shotkoktélt, ha jól tudom, ez a B52. Mivel ajándék volt, ezért nem adtam vissza, hogy bocsi, én ilyen erőset már nem szoktam inni, úgyhogy nekiveselkedtem, de se az alkohol íze, se a mennyisége nem ártott meg. A sok kézműves sör megedzett…. 😀

A sörökről persze képek is készültek, a San Diegóból származó gyümölcsösökről készülteket el is küldtük Michaelnek (Juli férje), merthogy ő eredetileg onnan származik.
Itt jön a #picsör-gyűjtemény 🙂 🙂

 

Minden vélemény számít!