Dolli szabad hétköznapjai

Ez a második hetem, amikor egyedül vagyok itthon napközben, mert Lőrinc és Jonas is dolgozik (Jonas kb. 6.30-ra megy be dolgozni – sztahanovisssta!!! -, Lőrinc kb. 8-ra).
Hogy ne essek ki teljesen a dolgos hétköznapok ritmusából (amibe remélhetőleg hamarosan visszakerülök), és persze, hogy a reggeli kávézós ceremóniánk se vesszen el, ezért mindennap felkelek Lőrinccel, és amíg ő készülődik, én elkészítem a kávénkat. Egyelőre a kis kotyogósunkkal, de ha mindketten dolgozni fogunk, akkor lehet, a kapszulás kávét fogjuk előnyben részesíteni. 7 körül elindul Lőrinc itthonról, és elkezdem a napi programom. 🙂

Rendrakás és egy kis szabad internetezés után megnézem az albérletkereső oldalt: ha van olyan lakás, ami tetszik, akkor elküldöm az előre megírt bemutatkozó levelünket.

Ezután reggeli, aztán kezdődik a svédórám. 🙂 Krisztától (Ystadban élő magyar barát) kaptam a linket egy online tanfolyamhoz, és most ezt csinálom. Az elejével jól haladtam, mert ismétlés volt, mivel a 2 évvel ezelőtti kurzuson azokat már tanultuk, de majd most jönnek az új dolgok. Kb. 1,5-2 órát szoktam rászánni naponta, attól függ, mennyi az, ami aznapra már elegendő az agyamnak. (Plusz napközben mindig szótárazok, ha valamit látok, és tudni akarom, mit jelent: tejesdobozon, boltban, buszon stb.)

A nyelvórát követően kis ideig álláshirdetések böngészése, majd testnevelés óra következik. 🙂 Szinte mindennap délelőtt tartok magamnak egy jógaórát vagy egy kis edzést valami youtube személyi edző vezetésével. 😀
És nem itt akarok részletesen beszámolni a munkakeresésről, mert azt egy másik bejegyzésre tartogatom, de múlt héten aktívan napi 4-5 órát tölöttem azzal, hogy cégek/pozíciók felkutatása után jelentkeztem különböző helyekre.
Mindeközben kaptam egy visszajelzést a Goldertől, hogy a február 25-ei személyes interjú után mehet a folytatás, ha én is szeretném. Válaszoltam nekik, hogy naná, de ők azóta még nem írtak. Tesztelik a türelmem(?).
Részben emiatt is, azóta kicsit visszavettem a munkavadászós lendületből. Ráadásul jövő héten lesz egy személyes interjúm a Neste Jacobs-os HR-es csávóval.
Lehet szurkolni a Goldernek, mert én is nekik szurkolok! 🙂
De persze majd kiderül, és úgyis úgy lesz, ahogy a legjobb! 😉 (Majd megírom…)

Ezután a napom általában lazábban folytatódik: ebéd, kv, relax.

A fő programjaim között helyet kap még a háztartási feladatok elvégzése. Egészen tegnapig még dobozkipakolás is (előkerültek a kedvenc bögréink meg még néhány fontos dolog, mint például a tejhabosító 🙂 ). Volt olyan is, hogy egyedül mentem boltba (általában Jonasszal együtt szoktunk), mert fel akartam fedezni és valamennyire memorizálni, hogy itt mi hol van a polcokon, mik azok, amik új dolgok és felvehetem a bevásárlólistámra majd. (Erről is tervezek egy külön írást.)
Múlt héten az itteni alapanyagokból készítettem spenótfőzeléket – szerintem hasonlított az óhazaira. 🙂 Egyébként mivel sokszor főzünk együtt – ami azt jelenti, hogy Jonas megcsillogtatja főzőtudományát, és főz nekünk valami “svéd specialitást” 🙂 -, ezért sokszor van maradék ebédre.

Többször volt olyan, hogy délután bementem a belvárosba addigra, mire Lőrinc végzett, és sétáltunk, nézelődtünk, majd együtt hazajöttünk.

Bár nehéz, mert nem vagyok antiszociális típus, igyekszem tudatosan rávenni magam, hogy élvezzem ezt a kis egyedüllétet, szabadságot meg a lehetőséget, hogy addig is van időm tanulni a svédet, mindennap edzeni, relaxálni. Mindezek ellenére már szívesen dolgoznék, de addig is legalább beszélgetek a képzeletbeli barátaimmal. 😀

 

Minden vélemény számít!